Vajdafy Gusztáv

1869-től folyamatosan növekvő tanulólétszám elhelyezése egyre nagyobb gondot okozott a bérelt helységekben. 1872-ben Pest királyi város képviseletének iskolaügyi tanácskozása pénzt szavazott meg iskolaház építésére a Két nyúl utcában, amelyhez a telket a város adományozta. A telek korabeli értéke 63 200 korona volt. 1873. október 1-én nyílt meg az épület, amely 272 914 koronájába került a városnak. Ez az összeg nemcsak az építkezés költségeit, hanem az iskola elso felszerelését is tartalmazta. Ekkor 371 tanuló kezdte meg a tanulmányait az új épületben, négy fiú és négy leányosztályban. A fiúosztályok közül az 1. és 2. osztály külön, a 3-4. osztály egy tanteremben volt elhelyezve, míg a leányosztályok egy tanteremben kaptak helyet. A kor oktatási statisztikái legtöbb esetben a tanév tanulólétszámáról két adatot is közölnek: egy beiratkozott és egy tanévet befejező diáklétszámot, amelyek jelentősen különbözhettek egymástól. Így például az 1873/74-es tanévet 371 tanuló kezdte meg, de csak 168 fiú és 74 leány azaz 242 diák fejezte be. A legnagyobb létszámúak az 1-2. osztályok voltak mivel a szülők kisebb hányada tartotta szükségesnek a további iskolába járást az írás-olvasás-számolás alapjainak megtanítása után. Azonban ez is jelentős átlag-osztálylétszámot jelenthetett, 60-90 között mozoghatott egy-egy osztály létszáma. Ez megfelelt a kor átlagának, bár az oktatási törvény 60 főben maximálta az egy tanteremben elhelyezhető tanulók számát. Amikor az épület teljesen elkészült több tanterem állt rendelkezésre, s így az országos, de a budapesti átlagnál kényelmesebb körülmények között tanulhattak a diákok. Azonban azt is el kell mondanunk, hogy Ferencváros élen járt az iskolakerülők azaz a tanévet be nem fejezők számában. Míg más kerületekben ez az arány 9-13% között mozgott, kerületünkben 23%-ot is elérte.

Ilyen körülményekkel kellett az új igazgatónak, Vajdafy Gusztávnak szembenéznie. Vajdafy ambiciózus tervekkel fogott az iskola igazgatásához, mintaiskolát kívánt teremteni. Ehhez minden adottsággal rendelkezett, hisz pedagógiai vénát örökölhetett édesapjától Vajdafy Józseftől, aki Pest városának tanácsosa, iskolaigazgatója s 1844-48 között Pest városának tanügyigazgatója volt. Terveihez fokozatosan fiatal szakképzett tanítókat hozott az iskolához.

Mindezen munkája eredményeként valóban sikerült mintaiskolát létrehoznia, 1883-ban már a város minden pontjáról járnak iskolájába diákok, a kezdeti 8 osztály 13-ra nő (854 fővel) s 15 tanteremben tanítanak, 15 osztálytanító vezetésével. A fiúosztályokat 1-3.osztályokban párhuzamosítani kellett, a lányosztályokat 1-2.osztályban Ám mindezek ellenére sok szülőt helyhiány miatt el kell utasítania. Liberális gondolkodásmódjának, tanítási elveinek köszönhetően a társadalom különböző rétegeinek diákjai kerülhettek egy osztályba: az iskola környékének egyszerű iparosainak gyermekei országgyűlési képviselő, akadémiai tag gyermekeivel ülhettek egy padban.

1876/77-ben 5. osztály nyílik, 1877/78-ban 6. osztály, így kiépül a hat osztályos elemi népiskola. 1887/88-ban pedig már 23 tanár dolgozik az iskolában.